A gazdaság folyamatosan bekövetkező átrendeződése, az állandó gazdasági verseny, valamint a gazdaság makroszintű teljesítőképessége következtében a létszámleépítés a munka világának elkerülhetetlen, velejáró jelensége. Az üzembezárások, vállalati felszámolások sajnálatos, de szükségszerű velejárói a gazdaság működésének.
Egy-egy jelentősebb létszámleépítés legalább helyi szint befolyásolja a foglalkoztatási viszonyokat, komolyabb esetben országos szinten is kimutathatók egy csoportos létszámleépítés statisztikai hatásai. Amennyiben valakinek a munkaviszonya csoportos létszámleépítés keretében kerül megszüntetésre, nehéz helyzetbe kerülhet, mivel valószínűsíthető, hogy azon túl, hogy munkahelyét elveszíti, még új munkahely szerzésére irányuló törekvései is nehézségekbe ütközhetnek a csoportos létszámleépítés következtében megnött munkaerő-kínálat miatt.
A munkavállalók így a csoportos létszámleépítés miatt olyan helyzetbe kerüéhetnek, amelyre a munkajognak is megfelelő választ kell adnia. Mindezek miatt az EU is igen korán elkezdett foglalkozni a csoportos létszámleépítésekkel Csoportos létszámleépítés EU elvei >>>
A magyar munkajog nem tiltja meg csoportos létszámleépítést, mivel azok olyan tényezők következményei, amelyeket nem orvosolhat, azonban olyan szabályozást alkalmaz, amely segíti azt, hogy a létszámleépítés elkerülhető legyen, illetve a munkavállalók és az állami foglalkoztatási szervek rendelkezésére megfelelő idő álljon, hogy felkészülhessenek Csoportos létszámleépítés eljárási szabályai >>> A magyar munkajog szintén tartalmaz szabályt arra nézve, hogy mikor alkalmazandók a csoportos létszámleépítés szabályei Csoportos létszámleépítés anyagi szabályai >>>
Speciális munkajogi helyzetet eredményez a határozott idejű munkaszerződések a csoportos létszámleépítés szabályainak egymással való ütközése Csoportos létszámleépítés szabályai közalkalmazottak esetén >>>